Út az Ökoiskola felé…
Iskolánk elkötelezett híve a fenntarthatóságra nevelés iránt. Bizonyítja ezt a Helyi Pedagógiai Program tartalma és azok a projektek, programok, amelyek már évtizedek óta iskolánk arculatát jellemzik.
Pillanatképek iskolánk tevékenységeinkről:
Európai Hulladékcsökkentési hét; Szemétszedési és Újra hasznosítási projekt; Állatok világnapja; Föld napja; Biciklitúra; Iskolában az erdő; Víz világnapja; a Tisza Élővilágának Napja; madáretető és rovarhotel készítése, Pingvin tudatosság napja; Madarak és fák napja
A Fenntarthatósági Témahét lehetőséget ad arra, hogy a tanlóink a fenntarthatóságot egy összefüggő rendszerként értsék meg. Tematikája tudatos rendszer szerint épül fel. Ahogyan a kép is mutatja, a kiemelt témák a fenntarthatóság egy-egy pilléréhez kapcsolódnak, az állandó témák pedig a fenntarthatóság rendszerét komplex módon közelítik meg.
A 2026-os Fenntarthatósági Témahét témái:
Környezeti pillér: erdő, mint ökoszisztéma (Sikeresen pályázunk az iskolában az erdő programra.)
Társadalmi pillér: mozgás és egészség (Beépítjük az aktív mozgást és komplex egészséghét projektet szervezünk.)
Gazdasági pillér: fenntartható közlekedés (Vidéki iskola lévén arra törekszünk, hogy minél többen járjanak gyalog és biciklivel az iskolába.)
Állandó komplex témák: hulladék; tudatos vásárlás (Szelektív hulladékgyűjtés az iskola területén; környezetvédelmi versenyeken, vetélkedőkön való részvétel.)
Fenntarthatóság, környezettudatosság
Feladata: A természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. (Helyi Pedagógiai Program, 22. oldal)
Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. (Helyi Pedagógiai Program, 33. oldal)
Az iskola környezeti nevelési elvei
- Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
- a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
- a környezet fogalmával
- a földi rendszer egységével
- a környezetszennyezés formáival és hatásaival
- a környezetvédelem lehetőségeivel
- lakóhelyünk természeti értékeivel
- lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
- A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
- Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
- a helyi tantervben szereplő osztályfőnöki óra, természetismeret, rajz- és vizuális kultúra, technika, magyar nyelv és irodalom, testnevelés, ének – zene, idegen nyelv, matematika, informatika, történelem és állampolgári ismeretek, fizika, földrajz, kémia, biológia, tantárgyak tananyagai, melyeket a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák.
- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
- A gyerekek osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek. Az iskola szellemiségén, a vezetői elvárásokon túl az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságkép kialakulásában. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok.
- Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segíti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira alkalmazni tudja.
- A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk minden helyszínén fontos lépés. Nem egyszerűen dekorálás tehát, hanem a környezetkultúra fejlesztésének eszköze.
- A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.
- Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve lehetőségeit. Például: a fogyasztói társadalom problémái: táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók kiegészítik és összefűzik az egyes szaktárgyakat.
- Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák témájának kínálata nem „ad hoc” jellegű, ismétlődésekkel teli, hanem legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs program. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együtt gondolkodását kívánja meg. A tanári együttműködésnek ez a formája a testület erejét fokozza, hatékonyságát növeli.
- A következőkben néhány témakör olvasható, amely köré egy-egy tanév során (az élet-kort és a tanulmányokat figyelembe véve) az osztályközösség környezeti nevelése szerveződik:
5. évfolyam – A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás.
Saját környezetünk megteremtése. Szükségszerű évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet erősítheti, javíthatja. El-ismerést érdemel az ez irányú felelősségvállalás. Emellett az iskolai környezetből, a lakó-helyről való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés – szélesítheti a skálát. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk?
6. évfolyam – A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk. A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelelő ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és cselekvőkészséget kell formálnunk.
7. évfolyam – A fogyasztói társadalom. A hulladék; Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltűnt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérdőívek segíthetik a feltárást Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetőségét mutatja be.
8. évfolyam – A varázsszó: energia
Miből lesz? Talán a semmiből keletkezik? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül? Valóban eltűnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhetővé, utolérhetővé! Látogassunk el valamilyen bányába, erőműbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá” közüzemi számláinkat.
- A környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
- Szakkörök – Szervezünk külön környezetvédelmi szakkört, de az egyes környezeti kérdésköröket integrálhatjuk a különböző tantárgyi szakkörökhöz is. A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is, de a tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést.
- Tanulóknak adott feladatok – Kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet pályázat kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás.
- Iskola, zöld könyvtár, zöld videotár – Az iskolai könyvtárban létesítünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Ha van rendszeresen kiadott iskolaújság, mindig adjunk lehetőséget a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére.
- Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért szoros kapcsolatot tartunk a helyi médiával, és gondoskodunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről.
- Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Ha van lehetőség bevonni a helyi hatóságokat, szervezzük az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is.
- évente több környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap szervezése a „Állatok világnapja”, „Madarak és fák napja”, „Föld napja”, „Víz világnapja” alkalmából játékos vetélkedővel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára
- a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában és a településen.
(Helyi Pedagógiai Program, 60. oldal)